Most, hogy így 'reggel' kidobott az ágy megcsináltam a szégyellem, de nem tudom hogy hívják milyen gyakorlatot.

Ha jól csináltam nehezen alszom vissza, ha rosszul a mondat végére már szundizok.

Nem tudtam visszaaludni, csak nehezen, most viszont csak bután nézek ki a fejemből, de azért a reggeli lábemelésen sikeresen túljutottam.

Mára eső formavállalásom szerencsére csoportosan elkövetett garázdaság jegyében fogom elkövetni, így valószínűleg teljesül is. Emellett a hiányos pontokat is ki lehet tölteni, és a forma végre nem formabontó lesz, hanem egészen negyvennyolcas.

A társas gyakorlás után mondhatom, hogy egy igen kellemes légkörű edző/gyakorló  összejövetel volt. Az első körben csikungoztunk, ami kicsit meglepett, mert formára mentem, de szerencsére a táborokban, illettve itt-ott összeszedett gyakorlat segített. Egyedül az integrált tai chi-ra emlékeztető gyakorlatot nem voltam hajlandó megcsinálni, mióta voltam, rémálmok gyötörnek.

A forma gyakorlása után volt egy kis nyújtás is, itt jött össze először kis csoportunk, és mivel kicsire nem adunk egyből nagy csoportban. Kellemes nyújtás masszírozás, és vélhetőleg újabb lila foltok.

Végén még helyett kapott egy kellemes kis beszélgetés is, ahol bepillantást kaphattunk egymás életébe, most már megírhatjuk a tai chi ki-kicsodát.

Most pedig még egy kis lábemelés.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.