Újabb gondolatok a gyakorlás margójára, hogy miért is jó gyakorolni.
Az elvégzett feladatok nyitottabbá tesznek, a világ nagyobb részét látja az ember, persze a beleadott energia függvényében. de
ami szerintem ennél izgalmassabb, vagy most úgy érzem, hogy a lehetetlen fogalma is jelentősen átalakul.
Az út elején a ránk mért, vagy magunkra vett feladatok elvégzése néha tényleg a lehetetlennel tűnik egyenértékűnek, egészen addig amíg szépen gyakorolunk, végezzük a feladatokat, és azt vesszük észre, hogy megcsináltuk a vállalást.
Ezek után a következő lehetetlen se tűnik annak, hiszen tapasztalattal a hátunk mögött tudjuk, hogy az is elérhető, ha teszünk érte.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.