Tegnapi edzés egész jól telt el, annak ellenére, hogy egészségi állapotom nem éri el a 100%-ot, de mennyire élveztem, mikor újra és újra felhangzott az utasítás:
- párhuzamos lábfejfogás
- üljünk le a sarok mellé
ezek után csoda volt az is, hogy lábra tudtam állni, viszont alapból ecsetlábbakkal léptem.
A Nagy Húzás Testfordítással technika segített benne, hogy a derekam oldalirányú mozgása is megkérdőjelezhető legyen.
Este viszont elmaradt a lábaemelés, próbáltam inkább életben maradni, forró fürdő, gyümölcs, és alvás, amiből mostanában sosincs elég. Illetve a rendelkezésre álló idő megvan, csak valahogy nem sikerül véghezvinni az alvás stádiumot.
Vagy valamilyen lázas álom volt, vagy tényleg sikerül utat/módot találni arra, hogy személyes találkozás nélkül felvegyem a kapcsolatot a többi száz napossal.
A másik kédés, ami nyomasz, hogy készen állok-e arra, hogy megcsináljam a gyakorlatoka, mert a fejem úri mulatság gyanán húz előre maga után, amig egy-két gyakorlatban segíthet is, de ha kiterülök netán a padlón, akkor az levon a gyakorlat véghezvitelének kivitelezési pontszámából.
Először próbálkozzunk meg a lábemeléssel, onnan legalább nincs lejjebb.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.