Szép és tartalmas nap érdekében kezdjük a mai napot egy 'klasszikus' idézettel:

'Lesz-e még, hogy nem vonz már a föld'

Elképzelhető, hogy lesz, de most egyelőre a lábaim se akarnak ellenállni ennek a vonzalomnak, de legalább alacsonyabban lesz a súlypontom.

Az a terv, hogy egy-két hetente kb öt másodperccel növelek meg a lovaglóidőt. Nem lenne rossz dolog kiszámolni azt, hogy hova fogok eljutni, ha minden jól megy.

Ennek fényében túl az első körön 02:15.616 úgy érzem, hogy mindjárt leülök a földre, ami akár guggolás keretei között is menne. Aztán jön az aú érzés, hogy ez még nem az.

Újabb részidővel lettem gazdagabb 02:16.084 talán egy kicsit mélyebbre mentem, és így nem a első izmok fájnak, hanem inkább a comb hátsó felében találhatóak. Nem kizárt, hogy esetleg ezekre lehet 'ráülni', ami nem azt jelenti, hogy könnyebb lenne a dolog. Most. Még. A legnehezebb része a gyakorlatnak az, amikor fel kell belőle állni.

Mostanában a jobb combom szokott húzodni, amikor felemelve, vízszinzes combbal végzünk bemelegítést. Most lovaglóállás után viszont megszűnt ez az érzés.

MIntha komplexum faállás közben elindult volna az energia, mindenesetre más érzés volt, mint a görcs. Testsúlyáthelyezés tolásnál meg mindig felfelé akarok tolni, pedig inkább előre-hátra lenne ildomos.

A komplexum is kellemesen felfűt, lehet, hogy inkább télen kéne vállalni, vagy az 'izzadásmenteség' képességét is gyakorolni vele együtt. Kellemesen húzódnak a comb belső izmai felhőkezek között, hisz viszonylag széles terpeszben és mélyen csinálom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.