'Even when called out By a single foe, Remain on gaurd, For you are always surrounded By a host of enemies.'
Egy lovagláson túl, szintén a hármas szám bűvöletében. 'Three is the magi number'. Az első három perc akár könnyűnek is mondható, viszont utána a lábaim rendesen elkezdtek remegni. Az állás szokásos nagyjából két láb távolság, még jó, hogy nem jeti vagyok. Gyakorlás után menetrend szerint megérkezett a többi izom fájdalma is.
A második állás koránt sem volt olyan egyszerű, mint az első. Második perc meghozta a fájdalmat. először a belső combizmok, majd az első combizmok, ekkor éreztem úgy, hogy kicsit a hátsó inakra ülök, amik ekkor meg is fájdultak, és néha-néha úgy éreztem, hogy az állás szöge túlmegy a megengedetten. Tehát visszahalyeztem a súlyt. Harmadik perc után nem sokkal nem is bírtam tovbb, és feladtam a küzdelmet.
A nyújtásra kijelölt eszköz, egyéb okok miatt, kapott egy kis vízhűtést, így kellemesen hűvöset áraszt miközben a lábam ráteszem, és hajolgatok rá. A sarokhoz ülés és a párhuzamos talpélfogás is a fenékizmot harapdálja most, valamint a csípőt nyitja, pedig nem is kulcs.
Este komplexum, lovaglóállás, energia nem tudom, hogy átjárt-e, de az biztos, hogy a belső combizmokon az izomláz szépen felmászott.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.