Eighty Three
'In the Art of Peace we never attack. An attack is proof that one is out of control. Never run away from any kind of challenge, but do not try to suppress or control an opponent unnaturally. Let attackers come any way they like and then blend with them. Never chase after opponents. Redirect each attack and get firmly behind it.'
Túl a lovagláson, első kör, 3:10. Enyhén remegó lábak mellett úgy éreztem, hogy azért bírnák még, csak az akaraterőm nem volt meg hozzá, hogy tovább simogassam a ló hátát. Szombat, hétvége, kevés munka, lustaság.
OOUUHHH! A gyakorlat után pedig elég erősen érezhető izomláz a vádliban.
Vicces, hogy azután kezdek el fájni a lábaim, hogy elkezdtek hajolgatni rájuk. Lovaglás után nem éreztem őket, de a vádlim annál inkább.
Hajnali komplexumnál nincs is nagyon jobb dolog a világon, talán az, ha időben elkezdem, és nem megint alvás előtt állok neki.
Testsúlyáthelyezésnél inkább a bal lábam fájt, akkor, mikor hátul volt, és inkább a csípő nyitás volt hangsúlyos. Felhő kezeknél pedig a combizmok dolgoztak, hogy ne csak lovaglásban tegyenek jártasságot.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.