Akár azt is mondhatnám, hogy a háromszázegyedik. Újra elérkezett a száz napos kihívás, napi szinten a vállalt feladatok elvégzése.

Elgondolásom szerint az első gyakorlat, amit elvégzek a nei gong lesz. Rögtön ébredés után jönnek a légzőgyakorlatok.

Első hét gyakorlata nem vesz túl sok időt igénybe, inkább csak rávezetés a helyes légzéstechnikára.

Nei gong után következik a hasbehúzós gyakorlat. Az a baj, hogy hiába húzom be a hasam, gyakorlat után mindig visszajön.

Terveim szerint a bemelegítés/nyújtás kombinációt a szablya forma előtt fogom megcsinálni, amit délutánra tervezek be.

Első faállásom nagyjából tíz perc volt. Gyakorlás során igazából a vádlim húzódik egy kicsit, valamint a vállaim is érzem azért. Mindezek mellett pedig a tenyereim is izzanak.

Álltam még tíz percet fát ölelgetve, ebben a gyakorlatban már a combom is éreztette jelenlétét. A vállam kb hatodik perc környékén kezdett el zsibbadni, fájni.

A vállalt 45 perc nem lesz egy olyan könnyű gyalog-galopp így első érzésre.

A szablya formán, és bemelegítésen túl vár a pihenés. Nem életem formája volt, így egyedül azért egész más, mint csoportosan végezve, ott csak van kiről nézni, ha éppen kimarad egy mozdulat. Elég sok lyukat találtam, amire kicsit rá kell feküdni. A vége valamennyire természetes, mert még nem olyan sokszor csináltam meg.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.