Mai  kis bejegyzés nem is annyira a gyakorlatvégzésről fog szólni, inkább néhány gondolatról, illetve tapasztalatról.

Faállás közben  néha-néha érzem, hogy ugyan fárad a karom, és jajdejóérzés lenne kicsit leengedni, de valahogy mégis benne van a kezsztyúben, vagy valamiben, ami úgy egyben tartja.
Az ujjaim, főleg a hüvelyk, 'megdermednek', mintha örökre úgy maradnának, és többet nem lehetne őket mozgatni.

Valamint az a gondolat ütött szöget a fejembe, amelyiknek kalapácsa volt, hogy a nauli technika alkalmazása is komoly segítséget tud nyújtani nei gongozás közben. Ha el tudjuk lazítani az egyes részeket, akkor a levegőt oda tudjuk 'vezetni', lélegezni, ami nem olyan rossz dolog, ha célzottan, pontos helyre szeretnénk a levegőt áramoltatni.

Szóval, ha nem is tudjuk, hogy amit éppen gyakorolunk az miért jó, mi értelme van egyáltalán, előbb vagy utóbb ki fog derülni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.