Ma egy kicsit gondolkodtam, és úgy érzem, hogy az eleje nehezebb, és vége felé, annak ellenére, hogy többet kell gyakorolni, könnyebben megy.
Valamint a megbeszélésen szóba került a veszteségtől való félelem, és úgy gondoltam, hogy rám nem annyira igaz, közben rájöttem, hogy talán mégis, hiszen többször éreztem azt, mikor egy gyakorlás jól ment, hogy legközelebb is hasonló élménnyel gazdagodjak.
Mai gyakorlásról is egy kicsit. Ismételten úgy érzem, hogy a teljes légzés lesz az idei legnagyobb kihívás.
Faállás közben úgy érzem, hogy az ujjaim egyenként nem annyira akarnak mozogni, inkább egy egységet alkotnak, estleg rajta van egy kesztyű. Időnként ma is megtapasztaltam azt, hogy igazából nem is kell tartani a kezem, hanem a labda fenntartja. Viszont úgy érzem, hogy most is repül az idő a gyakorlás közben, légzőgyakorlatokat csinálok közben, amivel elmegy az idő kb fele.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.