Újra bizonyosságot nyert, hogy kint a szabadban jobb gyakorolni, mint a négy fal között, bár kicsit féltem attól, hogy az időjárás változása kedvezőtlen hatást fejt ki. Szerencsére ez nem történt meg, ismét szép időben tudtam locsolni a fámat.
Előtte már nekiálltam egyszer a szobában gyakorolni, de annyira nem akart menni, hogy jól érezzem magam benne, viszont a csillagok alatt, mélyen lélegezve szinte repült az idő. Igaz, hogy volt már jobb gyakorlatom ennél, de panaszra semmi ok.
Szablya forma új cipőben, és a forgások is egész jól mentek. Azt mondom, hogy a formával elégedett vagyok, bár még mindig van hova tovább. Az sem kizárt, hogy a gyakorlás minőségét javította, hogy most nem iszonyat későn álltam neki kicsit fáradtan, hanem előtte.
Nei gong-gal kapcsolatban pedig a teljes légzéssel még mindig/megint hadilábon állok, de néha vannak már biztató jelek, nem Mel Gibson félék.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.