Seventy Nine

'The Art of Peace is to fulfill that which is lacking.'

Mai napot egy kis nyújtással kezdtem. Fel a lábam a kb derék magas cuccra, és fogjuk meg a talpat.

Első lovaglállásommal meg is döntöttem az eddigi csúcsot, 3:41. A fájdalom szépen végigjárta a lábam, először a comb belső felén, majd elöl, onnan haladt hátrafelé, és végén a vádlimban kötött ki.

A párhuzamos talpéfogás egész szépen ment, a lábak persze, hogy fájnak, mi mást tegyenek, ha egyszer nem természetes pózba kényszerítem őket. A csípő és a száj nyílik, de más-más céllal.

Levezetésnek/bemelegítésnek egy kis asztalitenisz, aztán komplexum. Az élet komplex oldala.

Esti komplexum kezdete, a nap csúcspontha.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.